Skip to content Skip to sidebar Skip to footer

Az egész egy szivárványos, repülő macskás mémmel kezdődött, amit néhány hónapja 600 ezer dollárért adtak el, most pedig már ott tartunk, hogy 69 millió dollárt, vagyis 21 milliárd forintot adtak egy olyan digitális képért, amit bárki ingyen is megnézhet a neten. A két műalkotásban az a közös, hogy mindkettő eredetijét NFT-ként, vagyis blockchain technológiára épülő tokenként adták el, a hangsúly azonban itt az eredetin van, hiszen, mint ahogy a fizikai valójukban létező műalkotásoknál, úgy a digitális alkotásoknál is sokat érhet az, ha valaki az elsőt, az igazit birtokolja. A globális likviditásbőség egy újabb piacon, most az NFT-knél okoz őrületet, ahol sokak által értéktelennek tartott digitális termékek kelnek el vagyonokért, de amely hosszabb távon a művészek támogatásában és általában a kriptodevizák és a blockchain technológia elterjedésében is segíthet.

Értékes az eredeti

A jelenség hátterében a bitcoinhoz hasonló blockchain technológiára épülő token áll, amely a „non-fungible token”, vagy NFT nevet viseli. A gyűjtők a különböző eszközökhöz, például, képekhez, animációkhoz, videókhoz kapcsolt tokenek segítségével tudják bizonyítani az adott eszköz eredetiségét, például egy műalkotás esetében.

A bitcoinnal szemben azonban van egy igen lényeges különbség: míg egy bitcoin token mindig ugyanannyit ér, mint a másik bitcoin token, addig az NFT teljesen egyedi, a hozzá tartozó információkat pedig a blockchainben tárolják, így azok örökre megmaradnak, utólag megváltoztatni nem lehet őket. Tehát lényegében arról van szó, hogy a tokenek egy digitális eszköz tulajdonjogát testesítik meg, a blockchainben pedig eltárolják a tranzakcióhoz tartozó adatokat: a létrehozás dátumát, azt, hogy mikor adták el, és azt, hogy kinek.

Egy gyakorlati példa: az alábbi Nyan Cat mém talán sokaknak ismerős lehet. Az eredeti GIF megalkotója NFT formában értékesítette az alkotást 300 ethereumért, ami akkori árfolyamon számolva közel 600 ezer dollárnak felel meg.

Persze nyilván felmerül a kérdés, hogy mi értelme van ennek az egésznek, és ki fizetne ilyesmiért, ha bárki, aki internetkapcsolattal rendelkezik, két kattintással elérheti a neten a mémet?

Az elképzelés itt az, hogy Mona Lisás posztert is tudunk venni a Louvre szuvenír boltjában, de attól még az eredeti kép ugyanúgy a múzeum tulajdonában marad és a poszter értéke is töredéke da Vinci műremekének, az analógia alapján pedig egy digitális alkotás eredetije is lehet jóval értékesebb, mint a neten elérhető másolatok.

A nonfungible.com adatai szerint egyébként tényleg valóságos robbanásról beszélhetünk, hiszen az elmúlt egy hónapban több mint 176 ezer NFT cserélt gazdát, összesen 222 millió dollár értékben, 1264 dolláros átlagáron és a következő ábrán jó látszik, hogy igazán csak tavaly decemberben kezdett felfutni az NFT-k értékesítése.

Leave a comment